Enciklopedia Thrillionica

Feladatuk a Zöldvölgy és Sziklaöböl közt félúton megépült erődök védelme. A Lomb Légió biztosítja délről egészen a Vaspajzs-hegységig húzódó védvonalat.

A Lomb Légió múltja

A 627. év Érkezők havában állították fel a Lomb Légiót. Ezen haderő célja volt, hogy az Ismert Világ déli-délkeleti végein garázdálkodó ork törzseket, miket khumoknak nevezünk, visszaszorítsa, s lehetőség szerint visszavívja Zöldvölgyet, mit korábban a khumok kifosztottak és leromboltak. A Légió felállítása a valamikori Ötbányán történt, hol is Vasmarok Tomor (Vasmarok Zomor, az ötbányai törpe seregek hadurának fia) lett annak főkapitánya, mellette barátja s fegyvertársa, Zöldvölgyi Erion. A Légió toborzott minden városban, s vízi úton, Sziklaöböltől délre majd keletre menve szállította a Légiósokat Zöldvölgybe. Nagy számú Érkező vállalta a veszedelmes küldetést, s több klán és szervezet is teljesen elkötelezte magát e célnak. A harcok váltakozó sikerrel folytak bő fél évig, aztán végül Orkvonulás havára kiderült, ez a nagy hadjárat a továbbiakban nagy emberi és anyagi erőforrást követelne, és kitört a Második Manaháború is. Így Vasmarok Tomor vezetésével a Légió visszatért Ötbányára és a városokba. Amikor a Manaháborúban Ötbánya vesztett, a Légió maradéka Zöldvölgyi Erion vezetésével Sziklaöbölbe tett át székhelyét. A Sziklaöbli Tanács, a dél-keleti helyzet vizsgálata után döntött az erődrendszer kiépítéséről, hogy eképp biztosítsa területét, s az erődök helyőrségét az időközben feltöltött s megerősített Légió alkotja immár, részben betagozódva a Sziklaöbli Hadseregbe.

Az erődök helyzete

Az erődöket három méter magas gerendafal veszi körbe. Négy őrtorony tör a magasba a védfalak mentén a szélrózsa irányainak megfelelően. A falon belül, a terület közepén található a hatalmas köralapú központi épület, melyet katonai eligazításokra és gyűlésekre használnak. Ettől sokkal kisebb, mégis robosztusabbnak tetsző építmény a fegyverraktár.

Szórtan helyezkednek el a katonáknak otthonul szolgáló épületek. A kiképzések az erődítmény északi részén homokkal felszórt gyakorlóterén zajlanak.

Egy század katona teljesít szolgálatot egy rend uralta erődben.

Aki vet a térképre egy pillantást, könnyen beláthatja, Sziklaöbölnek délen és keleten természetes határai vannak. A kelet felé húzódó lánchegység, s annak északra kanyarodó oldalága, a Zúgó folyóig. Így tehát az erődök létesítésénél könnyen lehetett támaszkodni a hegylánc adottságaira; ezek figyelembevételével tervezték meg az erődök helyeit.

Öböl Erőd:
Parancsnok: Korain Rior (NJK)

Sziklaöböltől dél-délnyugatra. Mivel a hegylánc nem ér ki teljesen a tengerig, ezért a várost meg lehet közelíteni dél felől. Viszont a délnyugat felé húzódó tengerparton komoly gazdasági tevékenység folyik, halásztelepek, sókitermelók, miegyebek vannak, így ezért az ezen megközelítési utat szemmel tartó Erőd távolabb került a hegylánctól, olyan helyre, ahol a hegylánc és egy betüremkedő öböl elkeskenyíti a déli félszigetet.

Lomb Erőd
Parancsnok: Tiberius Sayon Raven (JK)

Sziklaöböltől kelet felé, a hegylánc középső részén található. Korábban a város és pár sziklaöbli klán őrtorony-rendszert épített ki a patak mentén, továbbá a hegylánc innenső végén terül el a Ködvölgynek nevezett barátságtalan vidék. Noha a hegylánc ezen részén akad több hágó, valamiért a vadakat és a szörnyeket elijeszti Ködvölgy, aki meg túléli az átjutást, azzal elbánik az őrtornyok legénysége. A hegylánc középső részén, túl a patak forrásvidékén, ahol a hegylánc ellaposodik és szelídebb lesz, oda épült a Lomb Erőd, hogy a külső végről induló vad erdős-dzsungeles-mocsaras részt szemmel tartsa. A Kellemetlen Rengeteg túlsó vége már a határfolyó, amin átkelve már csak jó napnyi járóföld volt Zöldvölgy.

Szikla Erőd
Parancsnok: Parthan Kajel (NJK)

A Lomb Erődtől keletre. A hegylánc nyugat-keleti gerince és az említett északi ág között van egy nem elhanyagolható szoros vagy völgy, ami gyakorlatilag egyenes utat jelent a város felé, ha képzeletben meghosszabbítanánk a patakot.

Fagy Erőd
Parancsnok: -
(Rowell Yuul Kapitány (NJK) perpill. IC halott; részletek Jaq Dorn Daer #152346 Légiós JK-Mesélőtől)

Csak követni kell a volt ötbányai kereskedő utat, s ahol az említett északi nyúlvány bércei között kiér a Zúgó völgyéhez, ott épült ez az Erőd. Nem véletlenül építették ilyen távolra: ha vetünk egy pillantást Zöldvölgy valamikori helyére, ami most a khumok táborhelye, s elképzelnénk, merre mennének, ha további Érkező városokat akarnának megtámadni, nos könnyen belátható, hogy az egyenesen nyugat felé vezető utakon kívül elképzelhető az is, hogy északnak fordulnak és a Zúgót követik, onnan, nagy kerülővel jutnak be Sziklaöböl, vagy akár Távolrév alá is.

A Légió felszereléséről

A Lomb Légióban szolgálókat könnyen meg lehet különböztetni a Sziklaőrség katonáitól.

Egyenruhájukban a zöld és barna színek dominálnak. Sárszínű nadrágjukhoz, vértezetük fölé barna színnel szegett zöld tabardot öltenek, melyre a Lomb Légió jelképét hímezték. Hűvösebb napokon csuklyával ellátott lombzöld köpönyeget öltenek, melyen szintén megtalálható a légió jelképe.

Fegyverzetük változatos attól függően a légiós milyen feladatot lát el. Éppúgy megtalálhatóak köztük a távolsági fegyvereket íjakat, számszeríjakat és dobófegyvereket használók, mint a közelharci fegyverek szálfegyverek, és a szúró- vágófegyverek ismerői. Pajzsaik legtöbbször szegecsekkel megerősített kemény fából készülnek, melyet a Légió jelképe díszit.

Az ellenfélről: (Egy légiós szavaival)

„Hogy a khumok? Hát, nem t’om, mit jelent ez a szó, de nem is érdekel. Mi itt, ők ott, s ha idejönnek, hát beverjük az arcukat. Ők a Délvidék ´zöldbőrűi´, ahogy a goblinokat, orkokat, trollokat híjuk összefoglaló néven. Bár ők egytől egyig feketék vagy szürkék. Színük minél sötétebb, erejük annál nagyobb. Az eddig megismert rokonaikhoz képest erősebbek, ügyesebbek, kitartóbbak. Falvaikat gyakran fallal veszik körül, barlangjaikat őrzik, a harcban fegyelmezettebbek. Szóval táposabbak, na, de ők sem immunisak a kardra meg a nyílra. És ugyanúgy a vadvidék szabályai szerint élnek, nem Érkezők módjára. Aki legerősebb vagy legfurfangosabb közülük, az lesz főnök. Aztán hogy mennyire erős vagy gógyis, attól függ, mennyi khumot tud maga mellé állítani. Szóval tehát vannak ottan bandák, csürhék meg hordák, létszámtól függően. Vajákosaik is vannak, akiket sámánoknak hínak, s néha nem elhanyagolható bűbájossághoz értenek. A főnökök közül is néha akad, aki egész komoly dolgokat tud, ami már-már hadmesterségnek nevezhető képességet jelent és taktikai fogásokat. Van náluk is valamiféle elismerés, aki különösen bátor és erős, és legyőz valami jelentős ellenfelet, azt bajnokként elismerik és mint kisfőnök egy kisebb egységet vezet. És ami még fura, nemcsak orkoidok akadnak közöttük. A folyómenti mocsarakból hüllő-ember-szabású …lények kerülnek elő néha. És nagynéha elfek is. Igen, elfek, valami különösen vad és civilizálatlan fajtából…””

A khumok

A Délvidék ´zöldbőrűi´. Minden bizonnyal nem róluk nevezték el az Érkezők az orkokat, trollokat, goblinokat és ogrékat összefogó néven ´zöldbőrű´-nek, hisz a khum-ok egytől egyig feketék vagy szürkék. Színük minél sötétebb, erejük annál nagyobb. Északi rokonaikhoz képest szinte minden téren jobbak: erősebbek, ügyesebbek, kitartóbbak, falvaikat gyakran fallal veszik körül, barlangjaikat őrzik, a harcban fegyelmezettebbek.

Nagy számban képesek félelmet kelteni a szívekben, melyről az elf kovács, Forilain naplójából is értesülhetünk:

´506. Emberek havának 30. napja
Sötétségbe borult a zöldellő rengeteg, félelem költözött a fák közé. A kisállatok észak felé menekülnek. Legtávolabbi helyőrségeink körüli fák lassan hamvadnak el az ellenfél tüzétől. Generációk óta mi gondoztuk őket, akárcsak e földet, mely szépségét mocskos lábak tapossák most el.
Több vevőm akadt kardokra az elmúlt napokban, mint a közelmúltban bármikor. Lelkem gyászát igyekeztem műveimbe nem belevinni.´

A khum-ok egészen az Érkezés 506. évéig nem keveredtek komolyabb viszályba az Érkezőkkel, sőt néhány falu még kereskedett is velük. 121 évvel ezelőtt azonban a khum-ok is beálltak északi rokonaik mellé, és egy egybefüggő, három célpontra - Zöldvölgyre, Sziklaöbölre és Ötbányára - összpontosító háborúban ők Zöldvölgyet támadták meg, az egyetlen olyan területet egész Délvidéken, ahol Érkezők éltek. Így emlékszik meg erről az elf kovács:

´506. Áradás havának 9. napja

Több napos elkeseredett küzdelem után feladtuk a Nagy Fűzfát. Szomorú pillanat volt, hisz ezzel településünk magjáról mondtunk le.
Ráadásul a harcokban megannyi jó bajtársam odaveszett: Nimsia, a dicső őrszem, Bromdal, a remek halász és Itharille, ki a legjobb linissa-szövőnő volt városunkban.
Kereskedő barátaink immár nőinket, öregjeinket és gyermekeinket szállítják, illetve családi ereklyéinket. Náluk sem jobb a helyzet, ráadásul a messzi törpe városban is megmozdult a bánya. Félek, hamarosan végtelen időkre sötétség lepi el világunkat.´

A zöldvölgyi harcok tehát kockázatosak és nehezek. A sereg tagjai távol vannak minden várostól, a legközelebbi, Sziklaöböl is közel egy hét hajóval. Mégis miért harcolnak?

´506. Áradás havának 12. napja

Könnyezve néztem a hajó korlátjáról égő lakhelyem. Városunk teljesen elpusztították az orkok, és mind, ki ott maradt… a Folyó legyen kegyes hozzájuk, s ölelje őket magába.´

Romokért? Emlékekért? Az ősökért? Szülőföldért? A dicsőségért? Ki így, ki úgy. Azonban mind ismerik - vagy ha még nem, biztos megismerik - az elfek versét a szörnyetegekről.

Felcsendül a harsona,
ez a Végzet alkonya.
Khum!

Khum!

Halált hoznak, azt vetnek,
csontjainkon nevetnek.
Khum!

Rétet szennyez a mocsok,
és ha védem, meghalok.
Khum!

Atyám halott, anyám nincs,
családunknál semmi kincs.
Khum!

Csak a szellem, mi az enyém.
Mi maradt még? Csak a remény.

Vérünk szörnyű áldozat,
végünk pedig kárhozat.